Rodosz szigete nyílhegy alakú, 79 km hosszú és 38 km széles, kerülete kb. 220km, területe pedig összesen kb. 1400 km2.

Rodosz városa a sziget északi csücskében található, itt van a sziget ókori és a mostani kereskedelmi kikötője is. A sziget egyetlen nemzetközi légikikötője (Diagoras International Airport, IATA kódja: RHO) innen 14 km-re, Paradisi városában van. A legjelentősebb települések: Rodosz (kavicsos tengerpart), Faliraki (homokos tengerpart), Ixia (kavicsos tengerpart), Kalithea (homokos tengerpart). Az úthálózat a sziget partvonalát követi.

Diagoras Airport (Foto: flickr by _drew_)

Rodosz közelebb van Ázsiához, mint Európához. A sziget hegyvidékes, fenyőerdő borítja. Itt őshonos a Rodoszi szarvas. A „Pillangók völgyében” rengeteg tigrispillangó gyűlik össze nyaranta. Attavyros hegye a legmagasabb pont a szigeten (1216m). A partok sziklásak, beljebb azonban citrus, szőlő és olivabogyó terem.

Rodosz városán kívül rengeteg apró falu van a szigeten. Legjelentősebb bevételük a turizmusból származik.

Rodoszi akropolisz (Foto: flickr by ettlz)

Az Ókorban Rodosz adott otthont a világ hét csodája egyikének- a Rodoszi kolosszusnak. Az óriás bronzszobor valaha a kikötőben állt (nem a bejárata felett, mint ahogy általában ábrázolják, hanem a dokkok mellett a szárazföldön). I. e. 280-ra készült el, azonban a i. e. 224-es földrengés elpusztította. Ma nyoma sem található a szobornak.

A sziget azonban rengeteg egyéb régészeti látnivalóval szolgál 3000 éves történelméből: elég, ha Lindosz vagy Rodosz akropoliszát, Apolló templomát, a két ősi város, Ialysos és Kamiros maradványait, a Kormányzó Palotáját, a Rodoszi Óvárost (melyet a lovagok vettek körül fallal), a Nagy Mesterek Palotáját, a Kahal Shalom zsinagógát (a zsidó negyedben), a Monolithosok kastélyát vagy a Szt. Katrina kolostort említjük.

Faliraki (Foto: flickr by jon crel)