Rodosz városa az azonos nevű görög fennhatóságú sziget fővárosa. Az Égei-Tenger délkeleti részén helyezkedik, ennek a régiónak a legnagyobb, legnépesebb és vezető városa. Rodosz az Ókor óta világszinten ismert város a Rodoszi Kolosszus miatt (ez a világ 7 ókori csodájának egyike). Rodosz citadellája, melyet a lovagok építettek, Európa egyik legmintaszerűbb középkori városa és 1988 óta a világörökség része. Rodosz városa népszerű turistacélpont.
Földrajzi adatok:
Rodosz városa a sziget északkeleti csücskén helyezkedik el és Észak felé mutató csúcsú háromszöget formáz. A szigeten a legkisebb területű (legsűrűbben lakott) és legnépesebb városa. Három oldalról a tenger, egy oldalról a sziget hegysége határolja.
Rodosz (város), Görögország (Foto: flickr by Raphael Nolens)
Története:
Rodosz szigete a Közel-Kelet, Ázsia és Európa találkozási pontjánál van. Így a város rengeteg különböző kultúrát foglal magába és sok különböző műemléke van. A sziget i. e. 4000 óta lakott.
Ókor:
Rodosz városát i.e. 408-ban alapították- Ialysssos, Kamiros és Lindos együtt. Ezután a város fejlődésnek indult és az Ókor egyik legszebb városa lett. 12 évig építették védőistenének (Helios napisten) hatalmas szobrát, azonban 50 év múlva egy földrengés lerombolta azt. Az összeomló szobor a városban is komoly károkat okozott és darabokra tört. Azt ezt követő 800 évben a zsidó kereskedők eladták a darabjait.
Római kor:
I.e. 164-ben Rodosz Római provinciává vált. Meg tudta őrizni értékeit és szépségét, innentől válik jelentőssé kulturális és oktatásbeli szerepe. Rengeteg műemlék maradt a rómaiaktól is a városban.
Bizánci kor:
395 után a Bizánci Birodalom része lett. Eltekintve egy rövid muszlim fennhatóságtól, a város a szigettel együtt Európához tartozott.
Rodosz (város), Görögország (Foto: flickr by Wim Mulder)
Lovagkor:
A lovagok egy európai mintájú várost építettek fel. Az Óvárost körülvevő vastag falak a mai napig emlékeztetnek az itáliai lovagokra. A lovagok és a vastag falak sokáig megvédték Rodosz városát, csak 1522-ben tudta elfoglalni Nagy Szulejmán.
Török kor:
A törökök- szokásukhoz híven- békén hagyták az általuk leigázott népeket. Békében hagyták fejlődni és élni a várost, mivel az fizette az adót, nem lázadt fel és nem akadályozta az iszlám vallás meggyökereztetését sem.
Rodosz (város), Görögország (Foto: flickr by NightTerror X)
Olasz kor:
1912-ben olasz csapatok foglalták el a várost és egy olasz kolóniát alapítottak itt (innen vannak a katolikus hitű emberek itt). Az olaszok kétarcú munkát végeztek: gyönyörűen felújították a római emlékeket, viszont lerombolták az összes oszmán maradványt és eltúrták a zsidó negyedet is. A muszlim és a zsidó temetőből „parkot” készítettek (tehát a zsidó negyed, a zsinagóga, a mecset és a temetők Második Világháború utániak).
Modern kor:
1948-ban a görögök visszafoglalták Rodoszt. A terület a mai napig vitatott a török-görög konfliktusban, hiszen mindkét fél joggal formál rá igényt. Az 50’-es évek óta Rodosz városában még fontosabb a hagyományőrzés, hiszen a város turisztikailag az Égei-Tenger egyik legfontosabb pontja.
